Belépés, Regisztráció


Felhasználó:
Jelszó:

 
 
Kommunista ideológusok, vezetők, fogalmak
"Az oldalon szereplő utcaneveket részben olvasói levelek részben a google térkép alapján gyűjtöttük össze. Legnagyobb igyekezetünk ellenére is előfordulhatnak hibák. Ha ilyet tapasztalsz, kérlek írj nekünk a zsakutca@iksz.net címre! Az oldal rendszeresen frissül, új utcanevekkel és településekkel!"





Lenin





Vlagyimir Iljics Lenin (1870-1924), orosz származású államférfi, a Szovjetunió első vezetője, marxista gondolkodó, a leninizmus névadója
Már fiatalkorában megismerkedett a marxizmus eszméjével, később ezt fejlesztette továb leninizmussá (bolsevizmussá), mely szerint a proletárdiktatúra nem önmagától fog bekövetkezni, hanem elérésében döntő szerepe van egy politikai szervezetnek, pártnak.
A XIX. századi gondolkodók elméletei így váltak politikai ideológiává, és a 1917-es forradalmakban és az utána követő polgárháborúban megszületett Szovjetunió alapeszméjévé, majd Lenin halála után Sztálin irányítása alatt egy totalitárius diktatúrává.
Budapesten a Teréz és Erzsébet körút bizonyos szakaszait is így hívták. Ma még mindig láthatjuk a következő településeken:


4722 Nyírmeggyes, Lenin utca
7453 Mernye, Lenin utca
2431 Perkáta, Lenin utca
2465 Ráckeresztúr, Lenin utca
2523 Sárisáp, Lenin utca
3185 Egyházasgerge, Lenin utca
5435 Martfű, Lenin utca
4552 Napkor, Lenin utca
5725 Kötegyán, Lenin utca
2931 Almásfüzitő, Lenin utca
2861 Bakonysárkány, Lenin major
5536 Körösújfalu Lenin utca
3579 Kesznyéten Lenin utca
3732 Kurityán, Lenin utca
6078 Jakabszállás, Lenin utca
5452 Mesterszállás, Lenin utca
5453 Mezőhék, Lenin utca
2377 Örkény, Lenin utca
4456 Tiszadob, Lenin utca
4456 Tiszadob, Lenin köz
7453 Mernye, Lenin utca
8695 Buzsák
6078 Jakabszállás, Lenin utca
5452 Mesterszállás, Lenin utca
7453 Mernye, Lenin utca
8695 Buzsák, Lenin utca
5525 Füzesgyarmat, Lenin utca
5453 Mezőhék, Lenin utca
8700 Marcali, Lenin utca
2377 Örkény, Lenin utca
4456 Tiszadob, Lenin utca
4456 Tiszadob, Lenin köz
4933 Beregsurány, Lenin út
3643 Dédestapolcsány, Lenin utca
5125 Pusztamonostor, Lenin út
5462 Cibakháza Lenin utca
3052 Csécse Lenin utca
3263 Domoszló Lenin utca
4069 Egyek Telekháza Lenin utca
3182 Karancslapujtő Lenin utca
3246 Mátraderecske Lenin utca
3077 Mátraverebély Lenin utca
4373 Ömböly Lenin utca
2688 Vanyarc Lenin utca

_____________________________________________________________________________________


Marx Károly



Karl Heinrich Marx (1818-1883), német filozófus, közgazdász, a marxizmus névadója.
Az ő gondolataitól, a materializmusából, kapitalizmus-kritikájából és osztályharc elméletéből eredeztethetőek a kommunista ideológiák.
A XX. századi kommunisták előfutáraként tarthatjuk számon. 1848-ban Friedrich Engelsszel együtt megszerkesztette a Kommunista Kiáltványt. Nagy szerepe volt az 1867-ben alakult I. Internacionáléban is.
A hajdani budapesti Marx teret már egy ideje Nyugati térnek ismerjük, ám sok helyütt még mindig találkozhatunk a nevével:


5231 Fegyvernek, Marx Károly utca
3400 Mezőkövesd, Marx Károly utca
3368 Boconád, Marx Károly utca
3592 Nemesbikk, Marx Károly utca
5233 Tiszagyenda, Marx Károly utca
5081 Szajol, Marx Károly utca
5948 Kaszaper, Marx Károly utca
5362 Tiszaőrs, Marx Károly utca
4080 Hajdúnánás, Marx Károly utca
4275 Monostorpályi, Marx Károly utca
8798 Zalabér, Marx Károly utca
7627 Pécs, Marx Károly utca
6352 Fajsz, Marx Károly utca
6078 Jakabszállás, Marx Károly utca
8100 Várpalota, Marx Károly utca
9500 Celldömölk, Marx Károly utca
3643 Dédestapolcsány, Marx Károly utca
4335 Kántorjánosi, Marx Károly utca
2000 Szentendre, Marx tér
8600 Siófok, Marx tér
6821 Székkutas, Marx utca
8400 Ajka, Marx Károly utca
5624 Doboz, Marx Károly utca
2431 Perkáta, Marx Károly utca
6086 Szalkszentmárton, Marx Károly utca
2377 Örkény, Marx Károly utca
4456 Tiszadob, Marx Károly utca
4087 Hajdúdorog, Marx Károly utca
4181 Nádudvar, Marx Károly utca
5741 Kétegyhaza Marx utca
7150 Bonyhád Marx Károly utca
6116 Fülöpjakab Marx Károly utca
3247 Mátraballa Marx Károly utca
3282 Nagyfüged Marx Károly utca
2712 Nyársapát Marx Károly utca
5600 Békéscsaba (Gerla) Marx tér


_____________________________________________________________________________________


Vörös csillag



A szabályos ötágú vörös csillag a XX. században előbb a Szovjetunió, majd a kommunizmus jelképévé vált, így a világ legtöbb kommunista országa átvette, és megjelentette zászlóiban, címereiben, emlékművein.
Magyarországon először a Tanácsköztársaság használta címerként. Az 1956-os forradalom felkelőinek első dolga volt, hogy az elnyomó hatalom jelképét eltávolítsák a középületekről, a vörös csillagos Rákosi-címert pedig kiszaggatták a magyar lobogóból, és helyette a Kossuth-címert használták a forradalom napjaiban. A szovjetek segítségével hatalomra jutott Kádár János az új címerben visszaállíttatta a vörös csillagot.
1993-tól Magyarországon a Btk. 269/B. § (1) bekezdése szerint, mint önkényuralmi jelképnek tiltott a használata, és bár az Országház tetején már nem virít, utcatáblákon még sok helyütt láthatjuk:



5231 Fegyvernek, Vörös Csillag utca
2435 Nagylók, Vörös Csillag utca
4363 Nyírmihálydi, Vörös Csillag utca
8274 Köveskál, Vörös Csillag utca
4440 Tiszavasvári, Vörös Csillag utca
5125 Pusztamonostor, Vörös Csillag utca

_____________________________________________________________________________________


Felszabadulás



Noha maga a „felszabadulás” szó közvetlenül nem kötődik a kommunizmushoz, a magyar köztudatban – a szocializmus évtizedeiben folyamatosan sulykolt terminológia miatt – hazánk területén 1944-1945-ben a Vörös Hadsereg által végrehajtott hadműveletek összefoglaló neveként ismert.
A rendszerváltozás óta is viták zajlanak, hogy a szovjetek felszabadították-e az országot, hiszen ez egyben a német megszállás és a nyilas rémuralom végét jelentette, viszont nem nevezhető szabadnak egy ország, ahol 46 éven keresztül idegen hatalom hadserege állomásozott, ahol erre támaszkodva diktatórikus rendszert építettek ki és melynek lakói a „felszabadulásuk” után 11 évvel forradalmat és szabadságharcot indítottak a „felszabadítók” ellen.
Budapesten többek között a Ferenciek tere viselte ezt a nevet. ma a következő helyeken találkozhatunk vele:


5665 Pusztaottlaka, Felszabadulás utca
3418 Szentistván, Felszabadulás utca
5464 Tiszainoka, Felszabadulás utca
5471 Tiszakürt, Felszabadulás utca
5412 Kuncsorba, Felszabadulás utca
5536 Körösújfalu, Felszabadulás utca
5744 Kevermes, Felszabadulás utca
5662 Csanádapáca, Felszabadulás utca
4371 Nyírlugos, Felszabadulás utca
5510 Dévaványa, Felszabadulás utca
5084 Rákócziújfalu, Felszabadulás útja
5453 Mezőhék, Felszabadulás út
6076 Ágasegyháza, Felszabadulás utca
3349 Nagyvisnyó, Felszabadulás út
3579 Kesznyéten, Felszabadítók útja
3643 Dédestapolcsány, Felszabadulás utca
7570 Barcs, Felszabadulás utca
3185 Egyházasgerge, Felszabadulás utca
5231 Fegyvernek, Felszabadulás utca
6086 Szalkszentmárton, Felszabadulás utca
5052 Újszász, Felszabadulás utca
6793 Forráskút, Felszabadulás utca
3349 Nagyvisnyó, Felszabadulás utca
4181 Nádudvar, Felszabadulás utca
2683 Acsa Felszabadulás utca
3126 Bárna Felszabadulás utca
3047 Buják Felszabadulás utca
3041 Héhalom Felszabadulás utca
3176 Hollókő Felszabadulás utca
2672 Hugyag Felszabadulás utca
3063 Jobbágyi Felszabadulás utca
3137 Karancsberény Felszabadulás utca
3163 Karancsság Felszabadulás utca
2610 Nőtincs Felszabadulás utca
2095 Pilisszántó Felszabadulás utca
2253 Tápióság Felszabadulás utca
4243 Téglás Felszabadulás utca
8109 Tés Felszabadulás utca
2636 Tésa Felszabadulás utca
3155 Mátramindszent Felszabadulás utca
3184 Mihálygerge Felszabadulás utca
3175 Nagylóc Felszabadulás utca
5222 Örményes, Felszabadulás utca
3138 Ipolytarnóc, Felszabadulás út
6764 Balástya, Felszabadulás utca
3346 Bélapátfalva, Felszabadulás utca
4116 Berekböszörmény, Felszabadulás utca
7516 Berzence, Felszabadulás utca
7516 Berzence, Felszabadulás utca
7043 Bikács, Felszabadulás utca
3987 Bodroghalom, Felszabadulás utca
4231 Bököny, Felszabadulás utca
5662 Csanádapáca, Felszabadulás útja
3015 Csány, Felszabadulás út
4124 Esztár, Felszabadulás utca
8380 Felsőpáhok, Felszabadulás utca
4484 Ibrány, Felszabadulás utca
2911 Mocsa, Felszabadulás út
9154 Mosonszentmiklós, Felszabadulás utca
4977Nagyhódos, Felszabadulás utca
8066 Pusztavám, Felszabadulás utca
8393 Szentgyörgyvár, Felszabadulás utca
8991 Teskánd, Felszabadulás utca
8865 Tótszentmárton, Felszabadulás utca
4142 Zsáka, Felszabadulás utca




_____________________________________________________________________________________


Szamuely Tibor



(1890-1919)
Kommunista politikus, újságíró, a Tanácsköztársaság terrorszervezetének vezetője.
Kun Bélával együtt már az orosz hadifogsága alatt, 1918-ban magyar hadifoglyokat szervezett az orosz forradalom védelmére. Több tisztet, akik nem voltak hajlandók belépni az orosz vörös gárdába, már itt kivégeztetett.
1919-ben tért haza, és a Tanácsköztársaság kikiáltása után többek között a budapesti hadseregcsoport politikai megbízottja lett és a keleti hadsereg rögtönítélő törvényszékének elnöke lett. A vörösterror erőszakos eseményeinek ideológiai megalapozója volt, terrorkülönítményt állított fel, akik Lenin-fiúknak nevezték magukat. Hírhedt páncélvonatjukon járták az országot, számos embert statáriális módon, elítéltek és brutálisan kivégeztek.
Kegyetlen gondolkodását jól mutatja 1919. április 20-án, Győrött elmondott beszédéből a következő részlet:
„A hatalom a kezünkben van. Aki azt akarja, hogy visszatérjen a régi uralom, azt kíméletlenül fel kell akasztani. Az ilyennek bele kell harapni a torkába. A magyarországi proletariátus eddigi győzelme nem került különösebb áldozatokba. Most azonban szükség lesz arra, hogy vér ömöljön. A vértől nem kell félni. A vér – acél: erősíti a szívet, erősíti a proletár öklöt. Hatalmassá fog tenni bennünket a vér. A vér lesz az, mely az igazi kommünvilághoz elvezet minket. Ki fogjuk irtani, ha kell az egész burzsoáziát!”
A proletárdiktatúra bukása után Ausztriába menekült, ahol elfogták, ezért öngyilkosságot követett el.
A Budapest, IX. kerületi Lónyai utcát hívták régen Szamuely utcának, de ma még számos településen találkozhatunk vele:

5141 Jásztelek, Szamuely utca
5435 Martfű, Szamuely utca
5052 Újszász, Szamuely utca
5064 Csataszög, Szamuely Tibor utca
4060 Balmazújváros, Szamuely Tibor utca
5420 Túrkeve, Szamuely Tibor utca
7971 Hobol Szamuely Tibor utca
6527 Nagybaracska Szamuely Tibor utca
3100 Salgótarján Szamuely Tibor utca

_____________________________________________________________________________________


Kun Béla



(1886-1938)
Újságíró, kommunista politikus, a Tanácsköztársaság vezetője.
Orosz hadifogságban vált kommunistává, majd 1918-ban megismerkedett Leninnel, de a párton belül a vezér radikális ellenzékéhez tartozott; Lenin pragmatizmusával ellentétben Kun Béla Rákosi Mátyással együtt a „forradalmi offenzíva mindenáron” elvét hirdető kommunista volt.
1918-ban Budapesten megalapította a Kommunisták Magyarországi Pártját, mely központi bizottságának elnöke lett. A párt oroszországi kommunisták támogatásával intenzív kormányellenes propagandába kezdett, majd 1919. március 21-én kikiáltották Tanácsköztársaságot, és államcsínnyel átvették a hatalmat.
Kun Béla 133 napig tartó uralma alatt 590 ember (közöttük 200 tanító és pedagógus) esett a vörösterror áldozatául.
A Tanácsköztársaság bukása után illegalitásba menekült, végül a Szovjetunióban Sztálin parancsára letartóztatták (valószínűleg azért mert kapcsolatban állt Trockijjal), Moszkvában, börtönben halt meg (talán kivégezték).
Budapesten a Ludovika tér és az Újpesti rakpart őrizte a nevét. Vidéken még most is őrzik:

2360 Gyál, Kun Béla utca
4243 Téglás, Kun Béla utca
5435 Martfű, Kun Béla utca
4069 Egyek, Kun Béla utca
3955 Kenézlő, Kun Béla utca
7331 Liget, Kun Béla utca
6111 Gátér, Kun Béla utca
7349 Szászvár, Kun Béla utca
5309 Berekfürdő, Kun Béla utca
6821 Székkutas, Kun Béla utca
5624 Doboz, Kun Béla utca
5940 Tótkomlós, Kun Béla utca
5452 Mesterszállás, Kun Béla utca
4146 Újiráz, Kun Béla utca
6078 Jakabszállás, Kun Béla utca
4625 Záhony, Kun Béla utca
4069 Egyek Telekháza Kun Béla utca
3170 Szécsény Kun Béla utca
7681 Szentkatalin Kun Béla utca



_____________________________________________________________________________________


Münnich Ferenc



(1886 - 1967)
Keményvonalas kommunista politikus, az 1956 utáni rendszer második legfontosabb kádere, a rendszer jelképe.
Az I. világháború után hazatérve a Kommunisták Magyarországi Pártjának alapító tagja lett. A Tanácsköztársaság alatt a tiszavirág életű Szlovák Tanácsköztársaság hadügyi népbiztosa volt. 1922 és 1936 között a Szovjetunióban élt, majd részt vett a spanyol polgárháborúban. 1946 és 1949 között Budapest rendőrfőkapitánya. Az 1956-os forradalom alatt október 27-étől november 3-ig a Nagy Imre kormány belügyminisztere, ám a forradalmat elárulva Kádár Jánossal titokban Moszkvába utazott és kiálltak a szovjet fegyveres beavatkozás szükségessége mellett. November 4-től a Kádár János vezette Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányban a fegyveres erők és a közbiztonsági ügyek minisztereként, illetve miniszterelnök-helyettesként nagy szerepe volt a forradalom leverésében. Részt vett a karhatalmi zászlóaljak és a munkásőrség megszervezésében is.
Budapesten az V. kerületi Nádor utca régi neve Münnich Ferenc utca volt. Vidéken hasonló utcákat még itt találunk:

2377 Örkény, Münnich Ferenc utca
5310 Kisújszállás, Münnich Ferenc utca
5435 Martfű, Münnich Ferenc utca
5310 Kisújszállás, Münnich Ferenc utca
2451 Ercsi, Münnich utca
7349 Szászvár Münnich Ferenc utca

_____________________________________________________________________________________



_____________________________________________________________________________________


Néphadsereg



1951-ben nevezték át Magyar Néphadseregre nevezték a II. világháború után újraszervezett Magyar Honvédséget.
Az ötvenes évek világháborús paranoiájára jellemző, hogy a párizsi békében 70 ezer főben maximalizált magyar haderő létszáma 1952-re elérte a 250 ezer főt. Az esetleges Jugoszlávia elleni invázióra való felkészülés hatalmas terhet rótt az országra, és az ötvenes évek közepére gazdasági csőd közelébe sodort.
Előbb Sztálin halála után vágták vissza a katonai kiadásokat, majd az 1956-os forradalom után csökkentették nagymértékben a Néphadsereg eszközállományát.
Ennek ellenére a Varsói szerződés miatt 1968-ban a Magyar Néphadsereg egy hadosztálya is részt vett a Prágai tavasz elnyomásában.
Budapest V. kerületében a mai Honvéd teret hívták így. Az országban még számos helyen megtaláljuk utcatáblákon:

5540 Szarvas, Néphadsereg utca
7555 Csokonyavisonta, Néphadsereg utca
5361 Tiszaigar, Néphadsereg utca
2740 Abony, Néphadsereg utca
5232 Tiszabő, Néphadsereg út
4146 Újiráz, Néphadsereg utca
6076 Ágasegyháza, Néphadsereg utca
6086 Szalkszentmárton, Néphadsereg utca

_____________________________________________________________________________________


Munkásőr



Az 1956-os forradalom leverése után, a Forradalmi Munkás-Paraszt kormány 1957-ben létrehozta a Munkásőrséget, amely a karhatalmi egységeket volt hivatott felváltani. Igazából „párthadseregként” (korabeli meghatározás) működött, közvetlenül az MSZMP-nek alárendelve, mint „fegyveres testület”. A kezdeti 20 000 tagból lassanként egy 60 000 fős testület lett és bár sosem vetették be, jelentős szerepe volt a „puha diktatúra” fenntartásában, a „belső ellenség” felkutatásában.
Az 1989-ben tartott úgynevezett „négyigenes” népszavazás egyik kérdése a munkásőrség feloszlatására kérdezett rá, amire a szavazók 94,9 %-a igennel válaszolt. Az utcatáblákat azonban elfelejtették lecserélni.

1215 Budapest, Munkásőr utca
5091 Tószeg, Munkásőr utca
7570 Barcs, Munkásőr utca
5092 Tiszavárkony, Munkásőr utca
5309 Berekfürdő, Munkásőr utca

_____________________________________________________________________________________


Tanácsköztársaság



Az őszirózsás forradalomban született I. Magyar (Nép)Köztársaságot Kun Béla és társai 1919. március 21-én államcsínnyel megbuktatták, és kikiáltották Magyarország első kommunista államformáját, a Magyarországi Tanácsköztársaságot.
A proletárdiktatúra hónapjai alatt példátlanul erőszakosan forgatták fel a társadalmi berendezkedést. Üzemeket, műhelyeket, lakóházakat, iskolákat államosítottak, egyházüldözésbe fogtak, nemzeti jelképeinket, színeinket teljesen mellőzték, helyettük kommunista szimbólumokat és vörös színt használtak mindenütt. Az elégedetlenkedők megfélemlítésére, az „osztályellenség” megsemmisítésére és a belső felkelések letörésére terrorkülönítményeket hoztak létre, melyek Szamuely Tibor irányítása alá tartoztak. A vörösterror áldozatainak számát a történészek 600 körülire teszik.
A növekvő belső elégedetlenség illetve a kisantant katonai fenyegetései miatt végül 1919. augusztus 1-én megbukott a Tanácsköztársaság, de a 133 nap szörnyűségei sokáig megmaradtak a magyar nép emlékezetében. Ennek ellenére még mindig számos utca viseli a nevét:

7192 Szakály, Tanácsköztársaság út
7041 Vajta, Tanácsköztársaság utca
2381 Táborfalva, Tanácsköztársaság tér
4831 Tiszaszalka, Tanácsköztársaság utca
5940 Tótkomlós, Tanácsköztársaság utca
7012 Alsószentiván, Tanácsköztársaság tér
6793 Forráskút, Tanácsköztársaság utca
6767 Ópusztaszer, Tanácsköztársaság utca
7726 Véménd, Tanácsköztársaság utca
2431 Perkáta, Tanácsköztársaság utca

_____________________________________________________________________________________


Népköztársaság



A Magyar Népköztársaság 1949. augusztus 20-án született meg, amikor a politikai ellenfeleiket „felszalámizó”, a választásokat sorozatban meghamisító kommunisták elfogadták az ország új alkotmányát, amely az 1936-os szovjet, sztálinista alkotmány mintájára íródott.
A Népköztársaság első szakaszát Rákosi neve fémjelzi, mely gyakorlatilag egy sztálinista állam megvalósítása volt, személyi kultusszal, koncepciós perekkel, beszolgáltatási kötelezettséggel és az ÁVH segítségével fenntartott rendőrállammal.
Sztálin halála után a politikai koncepció megingott, majd végül 1956-ban a magyar nép szabadságharcba torkolló forradalommal szerette volna a saját kezébe venni a sorsát. Ezt azonban a szovjet katonai intervenció véresen leverte.
A forradalom elárulója, Kádár János lett a Népköztársaság következő vezetője, aki a megtorlás után változtatott politikáján és szociális reformokkal „puha” diktatúrát vezetett be. Az életszínvonal fenntartása szocialista gazdaságpolitika mellett a 80-as évektől csak külső hitelekből volt fedezhető, amely az állam eladósodásához és végül politikai rendszerváltozáshoz vezetett.
A Népköztársaság végét az jelentette, amikor forradalmunk 33. évfordulóján, 1989. október 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot.
A budapesti Andrássy út a Sztálin út és a Magyar Ifjúság útja után a Népköztársaság útja nevet is viselte egy ideig. Vidéken még mindig találkozhatunk vele a következő településeken:



3642 Bánhorváti, Népköztársaság utca
7200 Dombóvár, Népköztársaság útja
4245 Érpatak, Népköztársaság utca

_____________________________________________________________________________________


Népfront



A Magyar Függetlenségi Népfront az 1949-es kommunista hatalomátvétel utolsó lépcsője volt.

A II. világháború után újraszerveződő politikai életben a kommunisták részben szovjet ösztönzésre és támogatással szinte azonnal nekiláttak a hatalom módszeres kisajátításának, a politikai ellenfelek felszámolásának. Először a rivális pártok vezetőit letartóztatták, majd koholt vádak alapján elítélték, vagy menekülésre, külföldi száműzetésbe kényszerítették őket.
A meggyengült, megfélemlített pártok hamarosan több részre szakadtak, felszeletelődtek (ezt hívták „szalámitaktikának”), majd végül a maradék demokratikus pártokat 1949-ben egy látszólagos pártszövetségbe, a Magyar Függetlenségi Népfrontba tömörítették, mely abszolút kommunista dominancia alatt állt. Az 1949-es választásokon csak a Népfrontra lehetett szavazni, nem csoda a 95,6%-os választási eredmény. A tagok között a helyek előre le voltak osztva; a Magyar Dolgozók Pártja a mandátumok 70,89%-át kapta.
Még ebben az évben megalkották a Magyar Népköztársaság Alkotmányát, majd nekiláttak a szövetségen belüli és kívüli maradék pártok teljes felszámolásának. A politikai tisztogatás saját elvtársaikat se kímélte, ennek esett áldozatul például Rajk László is.
A Magyar Függetlenségi Népfront Rákosi bukása után, 1954-ben Hazafias Népfronttá alakult, lényeges szerepet az 56-os forradalom után kapott, amikor a Kádári puha diktatúrában a „szocialista nemzeti egység kifejezője” lett.
Az országban utcatáblán itt láthatjuk:


7628 Pécs, Népfront utca
2459 Rácalmás, Népfront utca
7100 Szekszárd, Népfront utca
5081 Szajol, Népfront utca
6078 Jakabszállás, Népfront utca
6500 Baja, Népfront utca

_____________________________________________________________________________________


Frankel Leó



(1844-1896)
A párizsi kommün munkaügyi minisztere, az I. Internacionálé levelező titkára és Főtanácsának tagja, a Magyarországi Általános Munkáspárt alapító tagja. Marx Károly és Engels Frigyes harcostársa.
Németországban ismerkedett meg Marxszal és bekapcsolódott az I. Internacionálé munkájába. A francia rendőrség letartóztatta; a párizsi kommün idején szabadították ki a börtönből. A kommün bukása után a halálbüntetés elől Londonba menekült, ahol az I. Internacionálé Főtanácsának tagja lett. 1875-ben Ausztriába utazik, ahol ismét letartóztatják, Magyarországon óvadék ellenében szabadlábra helyezik, innentől kezdve a magyar munkásmozgalom vezetője. Megalapítja a Magyarországi Általános Munkáspártot. Forradalmi tevékenysége miatt, 1881-ben lázításért és államellenes tevékenységért ismét bebörtönözték. Szabadulása után – mivel már megszüntették ellene az eljárást, Párizsba utazott, és itt is halt meg.
Budapesten 1953-ban neveztek el utcát róla. A rendszerváltozás után többször próbálták átnevezni, eddig eredménytelenül, ahogy ezeken a településeken is:


1025 Budapest, Frankel Leó út
1027 Budapest, Frankel Leó utca
7629 Pécs, Frankel Leó utca
8400 Ajka, Frankel Leó utca
7400 Kaposvár, Frankel Leó utca
8600 Siófok, Frankel Leó utca
2890 Tata, Frankel Leó utca
3100 Salgótarján, Frankel Leó utca
8066 Pusztavám, Frankel Leó utca
6060 Tiszakécske, Frankel utca
5420 Túrkeve, Frankel utca
5231 Fegyvernek, Frankel utca
2360 Gyál, Frankel utca

_____________________________________________________________________________________


November 7.



Az 1917-es októberi orosz forradalom (hivatalos kommunista elnevezéssel a nagy októberi szocialista forradalom) emléknapja
1917-ben, az Oroszországban akkoriban használt julián-naptár szerint október 25-én a bolsevikok puccsal megdöntötték a februári polgári demokratikus forradalomban felállított ideiglenes kormányt. A lázadás vezetője a sikertelen júliusi puccskísérlet után Finnországba menekülő, onnan titokban visszatért Lenin volt, de nagy szerep jutott Trockijnak is az események alatt.
A forradalom győzelme után véres polgárháború, és külföldi katonai intervenció vette kezdetét, mely 1921-ig tartott, melyben közel három és fél millió orosz halt meg.
A történetírás a forradalmat a kommunista Szovjet-Oroszország (1922-től Szovjetunió) születésnapjaként tartja számon.
A budapesti November 7. teret már visszanevezték Oktogonra, másutt még őrzik a „forradalmi” nevet.


5624 Doboz, November 7. utca
2851 Környe, November 7. utca
5052 Újszász, November 7. utca
3355 Kápolna, November 7. utca

_____________________________________________________________________________________


Engels Frigyes




Friedrich Engels (1820-1895), német filozófus, a Kommunista Kiáltvány társszerzője
A tudományos szocializmus egyik megalapítója. Nevét gyakran emlegetik Marx Károllyal
együtt, akivel 1844-ben ismerkedett meg, és számos közös művet írt.
Legismertebb művük a Kommunista Kiáltvány, melyben megfogalmazták a társadalmi-
gazdasági formák fejlődésére és az osztályharcra vonatkozó elméletüket.
1848-ban Marxszal megalapítják a Kommunista Internacionálét. Az 1848-as forradalom
lelkes tisztelője, mivel meggyőződéssel hitte, hogy az a munkásosztály műve volt.
Részt vett az I. és II. Internacionálé megalapításában is, és élete végéig szervezte a
nemzetközi munkásmozgalmat.
Budapesten, az Erzsébet téri Gödör egykor Engels tér volt. Az országban még itt találjuk
meg nevét:


2151 Fót, Engels utca
9200 Mosonmagyaróvár, Engels Frigyes utca
8600 Siófok, Engels utca
2360 Gyál, Engels utca
9700 Szombathely, Engels Frigyes utca
7150 Bonyhád, Engels Frigyes utca
6230 Soltvadkert, Engels Frigyes utca
8300 Tapolca, Engels Frigyes utca
2431 Perkáta, Engels utca
5940 Tótkomlós, Engels utca
2534 Tát, Engels utca
3671 Borsodnádasd, Engels utca
3971 Tiszakarád, Engels utca
6078 Jakabszállás, Engels utca
7435 Somogysárd, Engels utca
Szeged, Engels utca

_____________________________________________________________________________________


Vörös hadsereg




Teljes nevén Munkás-Paraszt Vörös Hadsereg. A Szovjetunió fegyveres erőinek elnevezése 1918 és 1946 között.
A forradalom és polgárháború idején még főleg a cári hadsereg tagjaiból és munkásokból verbuvált forradalmi milícia fokozatosan fejlődött; 1920-ra már 5 millió embert számlált, az 1930-as évekre pedig a világ legerősebb hadseregei közé tartozott. Méreteire jellemző, hogy a II. világháborúban közel 29,5 millió szovjetet soroztak be, és a háború alatt a veszteség is kiemelkedő volt, mintegy 8,6 millió főre tehető.
1937-ben Sztálin brutális és véres tisztogatásokba kezdett, a Vörös Hadsereg parancsnokainak 80%-át vesztette el. Ez vissza is ütött a szovjet-finn háborúban, és a náci Németország 1941-ben indított villámháborús offenzívájában.
A háború, melyet eleinte Nagy Honvédő Háborúként hívtak, lassan ellentámadásba csapott át, és így a Vörös Hadsereg vált a szovjet kommunista érdekszféra Kelet-Európára történő kiterjesztésének eszközévé. Sztálin szavaival: „Ez a háború nem olyan, mint a korábbiak voltak. Az elfoglalt területekre a győztes most a saját társadalmi rendjét is rá fogja kényszeríteni. Mindenki a saját társadalmi rendjét vezeti be mindenütt, ameddig csak seregei eljutnak. Ez csakis így lehet.”
1944-1945-ben a Vörös Hadsereg már Magyarországon harcolt. A pusztítás soha nem látott méreteket öltött. Budapest 106 napos ostroma során, mely Varsó és Sztálingrád mellett egyike a világháború leghosszabb városostromainak, a főváros romhalmazzá vált. Ahová a vörös katonák elértek, spontán és intézményesített fosztogatások kezdődtek, a magyar műkincsek tömege került a Szovjetunióba. Megkezdődött a civil lakosság munkára kényszerítése és deportálása (csak Budapesten 50 ezer civilt hurcoltak el, hogy Malinovszkij tartani tudja az ostrom elhúzódása miatt lejelentett 110 ezer hadifoglyot). Nem válogattak, kit hurcoljanak el: német hangzású nevűek, ellenálló kommunisták, de még a zsidómentő svéd diplomata Raoul Wallenberg is munkatáborba került és ott halt is meg. A legkiszolgáltatottabbak azonban a nők voltak, akiket tízezrével, gyakran brutális kegyetlenséggel erőszakoltak meg nemi betegségeket terjesztve.
A megnevezés 1946-tól Szovjet Hadseregre változott, és akármennyire reménykedett benne a magyar nép, hogy rövid időn belül elhagyják a romba döntött országot, maradtak (egészen 1991-ig), és beteljesítették Sztálin fent említett szavait.
A felszabadítókról a budai Hűvösvölgyi utat nevezték el, de nevüket máig számos településen őrzik az utcák:

5231 Fegyvernek, Vörös Hadsereg utca
3128 Vizslás, Vörös Hadsereg utca
4440 Tiszavasvári, Vörös Hadsereg utca
2736 Mikebuda, Vörös Hadsereg utca
3185 Egyházasgerge, Vöröshadsereg utca
4456 Tiszadob, Vöröshadsereg útja
4932 Márokpapi, Vöröshadsereg utca
5233 Tiszagyenda, Vörös Hadsereg út
5082 Tiszatenyő, Vörös Hadsereg utca
3359 Tenk, Vörös Hadsereg útja
3422 Bükkábrány, Vöröshadsereg utca
3412 Bogács, Vöröshadsereg utca
8893 Szentliszló, Vöröshadsereg utca
3909 Mád, Vöröshadsereg utca
5624 Doboz, Vöröshadsereg útja
4235 Biri, Vöröshadsereg utca
6522 Gara, Vöröshadsereg utca
4488 Beszterc, Vöröshadsereg utca
4123 Hencida, Vöröshadsereg utca
7081 Simontornya, Vöröshadsereg utca
3965 Nagyrozvágy, Vöröshadsereg utca
3382 Tarnaszentmiklós, Vöröshadsereg út
4121 Szentpéterszeg, Vöröshadsereg utca
3378 Mezőszemere, Vöröshadsereg út
3328 Egerszólát, Vöröshadsereg utca
6525 Hercegszántó, Vöröshadsereg utca
7225 Csibrák, Vöröshadsereg utca
5453 Mezőhék, Vöröshadsereg útja
3368 Boconád Vöröshadsereg utca
2451 Ercsi Vöröshadsereg utca
5141 Jásztelek Vöröshadsereg utca
3293 Visznek Vöröshadsereg utca
4373 Ömböly Vöröshadsereg utca


_____________________________________________________________________________________


Április 4.




1945. április 4., Magyarország felszabadításának napja vagy a felszabadulás ünnepe, a Magyar Népköztársaság állami ünnepe 1950. április 2-től 1989-ig.
Április 4-ét ünneppé a debreceni székhelyű Ideiglenes Nemzeti Kormány nyilvánította először ünneppé, mivel az indoklás szerint „a dicső Vörös Hadsereg 1945. április 4-én űzte ki hazánk területéről az utolsó fasiszta hordákat, és ezzel hazánk egén is feltűnt a béke és a szabadság napja".
A megállapítás azonban nemcsak a „felszabadulás” tényében sántít: a hivatalos dátumot megkérdőjelezni sokáig nem lehetett, de ma már tudjuk, hogy a harcok Magyarország területén még napokig folytak, és csak 1945. április 13-a táján fejeződtek be.
Ennek ellenére a kommunista propaganda gőzerővel küzdött azért, hogy ez a „jeles nap” beleégjen a köztudatba. A ’40-es években március 15-ét még jobban ünnepelték, bár jellemző az is, hogy a centenárium keretében a Szovjetuniótól nem március 15-én, hanem április 4-én kaptuk vissza az 1848-49-es történelmi zászlókat.
Komoly ünneppé azonban 1950-től, a Rákosi-korszaktól vált. Révai József szavaival: „Április 4. a magyar nép soha el nem múló hálájának, forró szeretetének, a baráti és szövetségi hűségnek ünnepe, felszabadítója, példaképe, függetlenségének oltalmazója, a béke legfőbb őre és legerősebb támasza a Szovjetunió, a dicsőséges szovjet hadsereg, népünk és a haladó emberiség tanítója s igaz barátja, a nagy Sztálin iránt. Április 4. nemzeti ünnep, Magyarország legnagyobb nemzeti ünnepe, a magyar felszabadulás, a megbonthatatlan szovjet - magyar barátság napja"
Innentől kezdve kötelező volt ünnepelni, részt venni a szovjet mintára tartott katonai felvonuláson a Dózsa György úti Felvonulási téren. A parádék időszaka csak 1957-ben tört meg egy évre, amikor a forradalom után a kádári diktatúra mindenféle tömegmegmozdulástól tartott. Évenkénti megemlékezést 1965-ig tartottak, attól fogva csak ötévenként ünnepeltek, utoljára 1985-ben. A rendszerváltozáskor, a jelenleg hatályos ünnepnapok bevezetésével törölték a piros betűs napok közül.
Április 4-ről nem szól már az ének, de sajnos a következő utcák még igen:

7030 Paks, Április 4. utca
9500 Celldömölk, Április 4. utca
2119 Pécel, Április 4. utca
9200 Mosonmagyaróvár, Április 4. utca
2800 Tatabánya, Április 4. utca
2851 Környe, Április 4. utca
9226 Dunasziget, Április 4. utca
3715 Gesztely, Április 4. utca
8145 Nádasdladány, Április 4. utca
3047 Buják, Április 4. utca
4069 Egyek Telekháza Április 4. utca
8314 Vonyarcvashegy Április 4. utca

_____________________________________________________________________________________



Rajk László




(1909-1949), kommunista politikus, miniszter

Már a ’30-as években is bekapcsolódott az illegális kommunista mozgalomba, ami miatt többször letartóztatták. A Nemzetközi Brigád magyar zászlóaljának politikai biztosaként és párttitkáraként részt vett a spanyol polgárháborúban, de súlyosan megsebesült. 1941-ben tért haza, de letartóztatták és internálták. 1944-ben szabadult, a párt Központi Bizottságának titkára, az ellenállási mozgalom fő szervezője és irányítója lett. Ez év decemberében a nyilasok kivégzésétől csak bátyja, Rajk Endre nyilas államtitkár közbenjárása mentette meg.

A háború után a Magyar Kommunista Párt vezetésében tevékenykedett. 1946-ban belügyminiszter lett és ebben a posztjában nagy szerepe volt a demokratikus kibontakozás megakadályozásában és a kommunista hatalomátvétel előkészítésében. „Fasiszta és reakciós csoportok” üldözése címén létrehozta az ÁVO-t, mintegy 1500 vallásos, nemzeti, demokrata szellemű intézményt és szervezetet tiltott be vagy oszlatott fel. 1947-ben az ő utasítására engedték szabadon a „kékcédulás” választások csaló kommunista szavazóit. 1948 és 49 között külügyminiszter volt.

A sors iróniája, hogy nevéhez kapcsolódik az első koncepciós perek megrendezése is, amelynek később ő maga is áldozata lett: 1949-ben Rákosi Mátyás vetélytársaitól való félelmében a szovjet példát követve belső tisztogatásba kezdett. Rajkot később rehabilitálták, és 1956. október 6-án újratemették. Temetésén soha nem látott, többszázezres tömeg vett részt előjelezve azt a robbanásig feszült helyzetet, amely heteken belül forradalomba és szabadságharcba torkollott.
Budapesten a XIII. kerületi Pannónia utca viselte az ÁVO megalapítójának nevét.



6325 Harta Rajk László utca
6237 Kecel Rajk László utca
3780 Edelény Rajk László utca
2433 Sarosd Rajk László utca
4145 Csökmő Rajk László utca
2532 Tokodaltáró Rajk László utca
2181 Iklad Rajk László utca
8636 Balatonszemes Rajk László utca
4300 Nyírbátor Rajk László utca
4400 Nyíregyháza Rajk László utca
4821 Ópályi Rajk László utca
Tiszavasvári Rajk László utca


_____________________________________________________________________________________



Dimitrov




Georgi Dimitrov Mihajlov (1882-1949), a bolgár és a nemzetközi kommunizmus meghatározó alakja

1902-ben kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1919-től, a megalakulásától a Bolgár Kommunista Párt vezetője. 1923-ban emigrált. 1933-ban a Reichstag felgyújtásával vádolták, és a lipcsei per néven elhíresült tárgyaláson végül felmentették. A Gestapo igen előzékenyen bánt vele, mivel egyezséget kötöttek a GPU-val szabadon bocsátásáról, 1934-ben így Moszkvába kerül.
Miután megérkezett a Szovjetunióba, a Kommunista Internacionálé elnöke lett 1935 és 1943 között, és ilyen minőségében hűen végrehajtotta Sztálin minden utasítását. A szervezet 1935-ös VII. kongresszusán ő hirdette meg az új sztálini antifasiszta egységfrontot, majd a Molotov–Ribbentrop-paktum aláírása után gondoskodott a fasizmusellenes agitáció beszüntetéséről. 1939. szeptember 7-én utasítást kapott Sztálintól, hogy dolgozza ki a Komintern téziseit, amelyet a Végrehajtó Bizottság A háború és a kommunisták feladatai címen néhány nap múlva kiadott. Ebben a szociálfasizmus teóriája érvényesült, vagyis a kommunisták fő ellenségeként a „megalkuvó” szociáldemokratákat jelölték meg. A határozat értelmében az elkövetkező időszakban tilos volt nemzetiszocializmusról rosszat írni, és utasításba adták, hogy az antifasiszta értelmiséget járassák le.
1945-ig Moszkvában élt, majd Bulgária első számú vezetője lett, 1946-tól miniszterelnök, 1948-tól pedig a kommunista párt főtitkára. Kormánya listáját minden esetben benyújtotta a szovjet vezetésnek jóváhagyásra. Egyetlen önálló akciója a Titoval a Balkán egyesítésére vonatkozó terve volt, ám ez Sztálin erős ellenzésébe ütközött, aki durva szavakkal rendreutasította Dimitrovot. Tisztázatlan körülmények között halt meg, Moszkva közelében, miközben gyógykezelésen volt a Szovjetunióban. Ugyanaz az orvos kezelte őt, mint Andrej Zsdanovot, aki szintén kezelése idején lelte halálát.

A budapesti volt Dimitrov teret ma Fővám térként ismerjük. Az országban még a következő településeken találkozhatunk nevével:


4164 Bakonszeg Dimitrov utca
4501 Kemecse Dimitrov utca
2435 Nagylók Dimitrov utca
5534 Okány Dimitrov utca
6230 Soltvadkert Dimitrov utca
5540 Szarvas Dimitrov utca
3351 Verpelét Dimitrov út
5537 Zsadány Dimitrov utca
4142 Zsáka Dimitrov utca